A SUMPs-UP H2020 kutatás-fejlesztési projekt záró konzorciumi találkozója Brüsszelben került megrendezésre 2020. február 18-19-én. A találkozón a BKK képviseletében Lénárt Máté vett részt. A konzorciumi találkozó során az egyes munkacsomagonként elvégzett feladatok kerültek átbeszélése, a találkozó második napján a SUMP Learning Programban résztvevő „tanuló városok” előadásaira és a Project Officer értékelő beszámolójára került sor. A kiutazásra 2020. február 18-án került sor.

SUMPs-UP konzorciumi tagok találkozója

WP9 Management (ICLEI/Ana Drăguțescu & Elma Meskovic): A konzorcium vezetője röviden értékelte az utolsó konzorciumi találkozó óta elvégzett feladatokat. A projektvezető értékelte a teljes projekt alatt elvégzett munkát, kijelentette, hogy sikerrel fogjuk zárni a projektet. Áttekintettük az elkészült anyagokat és a még hátra lévő feladatokat, anyagokat, amelyeket be kell fejezni, valamint végig néztük a pályázati kiírásban leírt indikátorokat és vállalásokat, hogy meggyőződjünk, hogy mindegyiket lefedtük, kielégítjük és elvégeztük. A BKK részéről további feladat nem várható már februárban a zárásig.

WP2 Planning Process Support (Rupprecht / Lasse Brand): Lasse Brand bemutatta a munkacsomagban eddig elért eredményeket és azokat a munkákat, amik most is folyamatban vannak. A SUMPs-UP projekt keretében publikált anyagok a https://sumps-up.eu/publications-and-reports/ oldalon érhető el.

• Guidelines for developing and implementing a SUMP (Second Edition) A fenntartható városi mobilitástervezés (SUMP) folyamatát leíró felülvizsgált és frissített dokumentum.
• SUMP 2.0 melléklete jó gyakorlati példákkal (Budapest példája a 19. oldalon a Balázs Mór Bizottság üléseiről és munkájáról, szerepéről)
• SUMP 2.0 Decision Makers Summary (Vezetői összefoglaló a frissített SUMP tervezési folyamat útmutatóhoz)

Tematikus SUMP útmutatók:

• Electrification: Planning for electric road transport in the SUMP context – Az elektromobilitás és elektromos meghajtású közúti közlekedés tervezés és a SUMP kapcsolatát bemutató útmutató dokumentum.
• Funding and Finance of Sustainable Urban Mobility Measures – Az útmutató a mobilitás tervezőknek ad segítséget a SUMP megvalósítás várható költségeiről és finanszírozási lehetőségek beazonosításához, az intézkedések megvalósításához.
• Public Procurement of Sustainable Urban Mobility Measures – Az útmutató azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzatok hogyan tudnak fenntartható közlekedésfejlesztési és szolgáltatás fejlesztési intézkedéseket megvalósítani, beszerezni. Továbbá általánosságban vizsgálja a fenntartható közbeszerzési eljárások koncepcióját és jogi környezetét az EU-ban.
• Sustainable urban mobility planning in metropolitan regions – Az útmutató a városokat és a környező területeket regionálisan egyben kezelve ad támogatást a fenntartható mobilitástervezés folyamatával kapcsolatban.

Manuals on SUMP Measure Selection (Útmutatók a SUMP intézkedések kiválasztásához különböző fejlettségi szinten lévő városok számára)

• Start Manual – Intézkedés választási segéd „kezdő” városok számára
• Step-up Manual – Intézkedés választási segéd „középhaladó” városok számára
• Innovate Manual – Intézkedés választási segéd „fejlett” városok számára

További SUMP vizsgálati és értékelési dokumentumok:

• Standards for Developing a SUMP Action Plan – Szabványok és szabályok egy SUMP cselekvési terv kifejlesztéséhez városvezetők számára
• Recommendations for boosting SUMP Take-Up – SUMP státuszriport és ajánlások a SUMP módszertan elterjedésének serkentésére céljából
• The Status of SUMPs in EU Member States – SUMP státuszriport az EU tagországok helyzetéről
• Véglegesítésre kerültek városok részéről a Factsheet-ek, amelyek a városok által végzett innovációkat foglalják össze (Budapest a 9-16. oldalon mutatja be a két részfeladatát: városvezetői aktív kétirányú kommunikáció kialakítása és SUMP témájú tanulmányút döntéshozók bevonásával (BKK/039/2019 útijelentés), valamint a közúti közlekedési szokások befolyásolásának lehetséges módszereit (TDM) bemutató javaslati anyag kidolgozása. Véglegesítésre került a Good Practice Collection (jó gyakorlatokat, példákat tartalmazó) dokumentum.
• Ezek segítségével elkészült a városok számára egy önállóan elvégehető értékelésre alkalmas dokumentum és eszköz (Self-Assessment Tool https://www.sump-assessment.eu/start). Az eszköz célja, hogy segítse a városokat a SUMP tervezési irányelvek alapján a fenntartható mobilitástervezés folyamatában (erősségek és gyengeségek beazonosítása, a tervezési folyamat fejlesztésével kapcsolatban visszajelzés nyújtása és inspirálás). Az eszköz használata ingyenes, nem szükséges külső szaktudás, szakember a használatához. Az online felületen 30-45 kérdés megválaszolása szükséges, ez alapján a rendszer a városra szabott, SUMP irányelveken alapuló ajánlásokat, jó példákat és eszközöket.

SUMP tervezési irányelvek

SUMP tervezési irányelvek poszter 
https://www.eltis.org/sites/default/files/sump_poster.pdf

A kiutazásra 2018. április 23-án reggel került sor. A rendezvényen a BKK-t Lénárt Máté képviselte. A NOVELOG, CityLAB, SUCCESS és U-TURN  citylogisztikai témákkal foglalkozó projektek által közösen szervezett CIVITAS Urban Freight Conference (városi áruszállítási konferencia) Brüsszelben került megrendezésre 201 április 23-24. között. A rendezvény első napján Tom Zunder (University of Newcastle) köszöntőjét követően az alábbi előadások hangzottak el.

Az első szekcióban a rendezvényt közösen szervező, városi áruszállítással foglalkozó projekteket mutatták be a projektvezetők.

• Jardar Andersen, TOI, CITYLAB projekt koordinátor – A CityLab projekt 2030-ra a károsanyag-kibocsátás mentes városi áruszállítás elérését tűzte ki célul, amelyhez a szükséges tudás és megoldások kidolgozását végezte el. Ez stratégiák, intézkedéscsomagok és eszközök létrehozásában mutatkozott meg. A projekt living-lab tevékenysége serkenti az ipar és a helyi hatóságok folyamatos együttműködését, amely megoldást jelenthet a citylogisztikai problémákra.

A Fluidtime Symposium 2018 (MaaS meets City) című konferencia 2018. június 7-8. között került megrendezésre Bécsben. A rendezvényen a Mobilitás-mint-szolgáltatás (MaaS) és a városok kapcsolatáról a városokat érintő, MaaS-szal kapcsolatos akadályokról, célokról is, jól sikerült projektekről és azok hatásairól esett szó. A Polis Titkárságon keresztül felkérést kapott a BKK egy előadás megtartására a How cities profit from being a MaaS incubator (mit nyerhetnek a városok, ha MaaS pilotban vesznek részt) szekcióban.

A kiutazásra 2018. június 7-én reggel került sor. A konferencia első napja négy szekcióra tagolódott, amelyekben a megadott téma szerinti előadásokat hallgathattunk meg.

• Az első szekcióban a Mobilitás, mint szolgáltatás téma felvezetőjeként a városok céljairól, terveiről és a felmerülő akadályokról tartottak előadásokat. Ian Catlow (London’s European Office) előadásában bemutatta a MaaS városirányítási aspektusait londoni példát említve, valamint bemutatta a POLIS által összeállított Mobility-as-a-Service állásfoglalást. Sami Sahala (City of Helsinki) előadásában a helsinkiben működő MaaS rendszert mutatta be, valamint kitért rá, hogy egy városnak miért szükséges MaaS-t bevezetnie (mert viselkedésváltozást hoz, hozzájárul a modalsplit kedvező alakulásához, a közösségi közlekedés használatot serkenti, jobb szolgáltatást nyújt a városlakóknak és új helyi piacot alakít ki). Eelko Steenhuis (Cities Northern Netherlands) előadásában Emmen város közlekedésfejlesztési törekvéseit, C-ITS fejlesztéseit, mint jó példát mutatta be. Gregor Stratil-Sauer (Bécs városa) előadásában az új mobilitási szolgáltatásokhoz kapcsolódó városi keretrendszer kialakításáról beszélt, valamint bemutatta, hogy egy „Mobilitási pont”-tal kapcsolatban milyen elvárásokat kell megfogalmaznia a városnak.

• A második szekcióban a városokról esett szó, mint a MaaS ökoszisztéma elemei. Elina Immonen (Finnish Ministry of Transport and Communications) előadásában a jobb közlekedési szolgáltatások és új üzleti lehetőségek szabályozáson keresztüli népszerűsítéséről beszélt. Kiemelte, hogy a MaaS lehetővé tételéhez a következő alap feltételek szükségesek: átfogó megközelítés, technológia független szabályok, a digitalizáció térnyerésének engedése, a MaaS szélesebb körben való vizsgálata és a versenyhelyzet kialakulásának engedése. Michael Ortgiese (Potzdam városa) előadásában az új potzdami mobilitási koncepciót mutatta be. Zeina Nazer (ITS Arab) előadásában a dubai MaaS rendszert mutatta be, valamint kitért az aktuális mobilitással kapcsolatos fejlesztéseikre is. Elmondta, hogy egy évtizeden belül a régió teljesen átalakul, az utasszállítás tradicionális és automata járműveken fog történni, amely megoldást jelenthet a régió aktuális kihívásaira, növelheti a hatékonyságot, hozzájárul az átfogó városmenedzsmenthez és elősegíti az együttműködések kialakulását. Göran Smith (Chalmers University of Technology) előadásában a MaaS rendszerek kialakításával kapcsolatos javaslatait fogalmazta meg, mivel a MaaS a mobilitás jövője lehet.

• A harmadik szekció a jó gyakorlatok bemutatására szolgált. Megismerhettük Aarhus régió gyakorlatát, Werfenweng (Ausztria) elképzeléseit, a skóciai és manchesteri fejlesztéseket is.
• A negyedik szekcióban arról esett szó, hogy egy város mit nyerhet, ha teret enged a MaaS fejlesztésének, bevezetésének. A Ebben a szekcióban tartottam meg előadásomat, amelyben a budapesti helyzetről beszéltem, bemutattam a BKK MaaS4EU projektjét, az aktualitásokat és a tervezett fejlesztéseket is, kiemelve, hogy a BKK a városlakókra partnerként tekint. Előadásomban kitértem rá, hogy a mobilitásmenedzser feladata, hogy a fenntartható fejlődést tartsa szem előtt (Mobilitymanagement: all about Sustainability), a Mobility-as-a-Service megoldás teret ad a könnyen elérhető multimodalitásnak amely megoldást jelenthet a közlekedési kihívásokra (Multymodality always available Simply, Multimodality as a Solution), ezzel hozzájárul a fenntartható mobilitásfejlesztéshez, és serkenti a megosztáson alapuló mobilitási megoldások elterjedését, a gondolkodásmód kialakulását (Mindset aimed at Sharing). Az előadás sikeres volt, utána többen is odajöttek hozzám beszélgetni a felvetett gondolatokról.

2018-ban 46. alkalommal került megrendezésre az European Transport Conference (ETC), Dublinban. A konferencián a BKK képviseletében Lénárt Máté és Halmos Tamás vettek részt. A kiutazás 2018. október 9-én este történt.

2018. október 10.

Nyitó plenáris ülés

Pierluigi Coppola, az Association for European Transport (AET) testületi elnök és Shane Ross Ír Közlekedési, Turisztikai és Sport Miniszter köszöntőjét követően a nyitó előadást Balázs Péter (DG Move) tartotta, kiemelve a TEN-T hálózatok fontosságát, és a különféle közlekedési módok közötti összhang fontosságát.

A konferencia első napján stewardként segítettem a konferencia lebonyolítását a Planning for Sustainable Land Use and Transport témájú teremben.

1. szekció – Urban Strategy

Car free city centers – utopian politics or effective city center development? - O Helen Hagen (Institute of Transport Economics) előadásában az oslói autómentes belváros kialakítása érdekében végrehajtott intézkedéseket és azok tapasztalatait mutatta be.

Towards a new integrated Multi-Year Plan for Infrastructure, Spatial Planning and Transport for Rotterdam The Hague region, success or not? - Thomas Straatemeier (Goudapppel Coffeng) előadásában a Hollandiában alkalmazott új integrált közlekedésszervezési kezdeményezést mutatta be, amely magába foglalja a hosszútávú infrastruktúra, tér tervezést és a nagyobb városok közlekedési tervezését 2040-ig.

How the 'SUMP approach' influences strategic indicator sets and modal split methodology in Budapest - Tamás Halmos (BKK) Ebben a szekcióban Halmos Tamás bemutatta készülő Balázs Mór Terv aktuális programozási fejlesztési fázisának státuszát és a BMT 2. kötetében szereplő indikátorrendszer kialakítását és az egyes célokhoz rendelt indikátort. A prezentációt követően rövid panelbeszélgetésben beszélgettek az előadók a témákról. Az előadás részletesen kitért a modalsplit, mint indikátor kérdéseire és kihívásaira is. Az előadással kapcsolatban pozitív visszajelzések érkeztek a hallgatóságból.

A kiutazás 2019. január 14-én délután történt, a találkozó a következő nap reggelén kezdődött. A lakossági bevonással, közösségi tervezéssel fenntartható városnegyedek kialakítását megcélzó négy éves SUNRISE K+F projekt harmadik konzorciumi találkozójára a projekt egyik pilot városában, Southend-onSee városában került sor. A projekt hat pilot területen tűzte ki célul fenntartható területek létrehozását szomszédsági szinten, Budapest három projektpartnerrel vesz részt a projektben. A találkozón Merker Viktor (XIV. kerület Zugló Önkormányzata), Szabó Noémi (Mobilissimus), Király Zsuzsa és Csikai Mária (Jóügy Kft.) valamint Lénárt Máté (BKK Zrt.) vett részt.

A találkozó elején a WP1 (co-identification) és WP2 (co-development) eddigi eredményeit és feladatait mutatták be a WP vezetők. A budapesti előrehaladást a WP vezetők megdicsérték.

A pilot városok előadások keretében mutatták be az eddig elért eredményeiket, a jól és kevésbé jól működő folyamatokat, fejlődési lehetőségeket.

Törökőr, Budapest: az előadásban a Király Zsuzsa bemutatta az eddigi eredményeket és kihívásokat. Elmondta, hogy 2018 júniusában lezárult a korábban összegyűjtött lakossági vélemények (összesen 683 db) téma szerinti csoportosítása, amelyek alapján – az intézkedési területek és a lakossági szavazatokban megjelölt pontos beavatkozási területek mentén – első körben 18 db projektötlet került megnevezésre. A kezdeti projektötletekből többszöri szakmai egyeztetést követően – a Törökőr Tanácsadó Testület tagjainak helyismeretére alapozva – 2018. július végére kialakult az alábbi, szavazásra előkészített, leszűkített projektlista 8 db konkrét projektötlettel, amelyek a leginkább azonosíthatók a SUNRISE projekt célrendszerével, és amelyek a leginkább képviselik a törökőri lakosság közlekedésfejlesztési igényeit. A szavazásra bocsátható projektötletek véglegesítését követően első ütemben, 2018. augusztusban megtörtént a projektek megközelítő értékű beárazása, majd a szavazás előkészítését megelőzően még 2018. szeptemberben elkészült a projektek részletes és végleges értékmeghatározása. Ezt követően megkezdődött a szavazó lapok legyártatása és véglegesítésre került az online szavazási felület is. A lakossági szavazás 2018. november 28-án indult és 2019. január 6-án zárult. Az előadásban felvázolta a következő időszak feladatait is, miszerint a kiválasztott projektek megvalósítása következik, tervezéssel és a lakosok bevonásával.

A találkozó következő részén a projektmenedzsment dolgait beszéltük végig, majd kisebb csoportokban az összegyűjtött problémákra kerestünk megoldásokat, amellyel hatékonyabbá tehetjük a működést.

A délután folyamán a városi partnerek kérdezhettek és beszélhettek külön a WP vezetőkkel. A Technical Support Partner (TSP) felajánlotta a segítségét a következő feladatokhoz. Megbeszéltünk egy lehetséges budapesti látogatást, hogy személyesen is megtapasztalhassák Törökőr sajátosságait, problémáit és a lehetőségeket. A látogatás részleteit a későbbiekben beszéljük majd meg. A projektvezetőkkel egyeztettük a co-creation kick-off találkozó részleteit, amelyet a budapesti partnereknek a core-grouppal (Törökőt Tanácsadó Testület) kell lefolytatnia. A WP3 kick-off meetingre várhatóan márciusban kerül sor Budapesten, amely előtt Kristin Tovas (projektkoordinátor, Rupprecht Consul) Budapestre látogat egy „train the trainer” workshop megtartása céljából. A találkozón tisztázzuk majd a co-creation fogalmát, feladatokat és a core-group szerepét is a co-creation folyamatban.

A találkozó második napján reggel a WP5 (co-learning) ügyeit foglalta össze Ivo Cre (Polis). Kiemelte, hogy a disszemináció fontosságát, bemutatta, hogy az előző évben milyen eseményeken, fórumokon jelent meg a SUNRISE, valamint bemutatta a Communication Toolbox előkészületeit, amelyet a projektpartnerek és a követő városok is használhatnak, hogy tanuljanak egymástól.

A délután folyamán a 18 hónapos pénzügyi jelentés visszajelzéseit beszéltük meg, áttekintve, hogy melyik partnertől milyen input szükséges még. A BKK részéről nincs teendő, a 2018. decemberben leadott pénzügyi jelentés és elszámolás megfelelő volt. A megbeszélés ezen részén a projektvezetők előkészületét is segítettük a 2019. január 19-i brüsszeli projekt felügyelővel folytatott ellenőrző megbeszélésre.

A találkozó második mapján délután témák szerinti kisebb csoportos megbeszélések zajlottak. A Shared mobility cluster meetingen bemutattam a budapesti megosztáson alapuló mobilitási megoldásokat (MOL Bubi, carsharing, scooter sharing, ride sharing, telebusz stb.) és az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat. A másik két cluster meetingen az akadálymentes mobilitásról és a közterületek tervezéséről, elosztásáról volt szó, ahol szintén ismertettem a budapesti helyzetet.

 A harmadik napon Take-Up-City meetingre került sor. Erre a találkozóra a projekt iránt érdeklődő városok is becsatlakoztak, hogy megismerhessék a projekt eredményeit a lakosság bevonásával kapcsolatban.

A találkozó elején Kristin Tovas SUNRISE projektkoordinátor bemutatta a követő városok részére a projektet, az eddigi tevékenységet és a további terveket, majd a követő városok mutatták be a városukat, a problémákat és a területeket, amire fókuszálnak.

A lakosok és érintettek bevonása volt a nap fő témája. Az Urbanista bemutatta a problémák közös meghatározásához használt eszközöket, eseményformátumokat („Training: selection of tools, formats and events for co-definition of problems”). Ezt követően Ivo Cré (Polis) a célközönség kiválasztásáról és eléréséről tartott előadást. Jó példaként egy előadásban bemutattam a budapesti tevékenységeket, a lakosság bevonására használt eszközöket (online térkép, kérdőív, offline szórólap, kitelepülések, tematikus séták stb.) a bevont célközönséget, érintettek csoportját és az adatok feldolgozásának módját valamint a tervezett további lépéseket. A követő városok képviselői érdeklődőek voltak, kérdezte az előadást követően is a tapasztalatainkról.

A kiutazásra 2019. május 13-án reggel került sor. A rendezvényen a BKK-t Lénárt Máté képviselte. A BuyZET (a zéró emissziós áruszállítási szolgáltatások beszerzésének elősegítésével foglalkozó projekt záró rendezvénye 2019. május 14-én került megrendezésre. A rendezvényen Sarah Wixey (WYG) köszöntőjét követően az alábbi előadások hangzottak el.

• Simon Clement (ICLEI) BuyZET: smart procurement for zero emission urban transport (okos beszerzés a zéró emissziós városi szállításért) című előadásában bemutatta a BuyZET projekt tevékenységét és eredményeit. A projekt 2016-től 2019. májusig fut Rotterdam, Oslo és Koppenhága városok vezetésével, fő célja elérni a zéró emissziós városi áruszállítás és szolgáltatásokat az alábbi két fő tevékenységet követve:
  • Megérteni a különféle beszerzésekhez kapcsolódó „szállítás lábnyomot” („transport footprint”), azaz, hogy a beszerzett termék vagy szolgáltatás milyen szállítási tevékenységeket generál vagy tesz szükségessé.
  • Innovatív beszerzési tervek kidolgozása két fő beszerzési területhez, amivel minimalizálható a motorizált járművek száma, megtett út hossza és károsító hatása a városban, valamint maximalizálható a zéró emissziós járművek részaránya.

Előadásában elmondta még, hogy minden beszerzési eljárás szállítási, közlekedési vonzattal jár. Hangsúlyozta, hogy a beszerzések hatása a közlekedési és szállítási folyamatokra nagyon nagy hatással van. Majdnem minden termék vagy szolgáltatás, amit megveszünk járműmozgást eredményez a városban (legyen az szemét szállítás, irodaszer rendelés, vagy munkaerő szállítása munkaterületre stb.).

A projekt eredményeként egy Kézikönyvet adtak ki, amely összefoglalja a beszerzési tervek készítéséhez és a folyamatok javításához vezető lépéseket.

1. A cég / önkormányzat saját beszerzéseinek „szállítási lábnyomának” megértése, felmérése
2. A legrelevánsabb beszerzési kategóriák priorizálása. Értékelési szempontok: jelentőség (a „szállítási lábnyom” nagysága), megvalósíthatóság (mennyire jól kivitelezhető az áruk és szolgáltatások beszerzésének megváltoztatása – például egyszerűbb olyan termékkel kezdeni, amelynek kevés beszállítója van), láthatóság (a belső és külső láthatóság javítja a kommunikációt és felhívja a figyelmet, amely elősegíti az önkormányzatok és beszállítók változását), „hógolyó effektus” (az önkormányzati beszerzéseknél bevezetett változás előidézheti, hogy a beszállító más megrendelőit is zéró emissziós megoldásokkal szolgál ki), politikai prioritások (a helyi politikai fókusz figyelembe vétele), tervezés (szerződések kötésének és megújításának tervezése), pénzügyi jelentőség (a beszerzésre költött éves összeg).
3. Üzleti párbeszéd a beszállítókkal. A beszállítók elköteleződésének elérése és csatlakozása alapvető fontosságú a zéró emissziós beszerzések lehetővé tételéhez.
4. Beszerzői csoportok. Az önkormányzatok nem az egyetlen beszerzői csoport, aki csatlakozhat a zéró emissziós beszerzésekhez. Együttműködés szükséges a nagyobb közintézményekkel (kórházak, egyetemek) és a magánszektorral is a beszerzési kategóriákat figyelembe véve.
5. Innovatív beszerzési terv készítése. A beszerzési tervben található összefoglalva az előző pontok eredményei és az ezekből levezetett konkrét akcióterv (részletezve a beszerzés lépéseit és a beszerzési kategóriát, amit a terv megcéloz. Jelenleg a BuyZET projektben ez a fázis van folyamatban. A végső innovatív beszerzési tervek a weblapon lesznek elérhetőek.

A következőkben kisebb csoportokra osztva vettünk részt tematikus előadásokon és megbeszéléseken. Több témából is lehetett választani, én az áru konszolidáció és építkezéshez kapcsolódó logisztika csoportokat választottam.

Az áru konszolidációs workshopon elsőként Tamir Manzur Carmel (City of Jerusalem) mutatta be, hogy Jeruzsálemben hogyan és miért végeznek árukonszolidációs tevékenységet. Kiemelte előadásában, hogy az árukonszolidáció csökkenti a károsanyag kibocsátást, a torlódást és elősegíti a gyalogos központú fejlesztést. A piaci szereplők elköteleződésének elérése rendkívül fontos, ezzel kapcsolatban a következő félelmekre kell választ adni a piaci szereplőknek: Felelősségi kérdések, többletköltségek, hűtési lánc, üzleti titkok kezelése és verseny szabályozása.

• A konszolidációs workshopon ezt követően Casper Marott (Koppenhága városa) mutatta be Koppenhága árukonszolidációs tevékenységeit a BuyZET projektben. A projekttel a városi CO2 kibocsátást, torlódást szeretnék csökkenteni, a levegőminőséget és közlekedés biztonságot javítani. Az aktuális helyzet felméréséhez egy átfogó áruszállítási és szolgáltatási felmérést végeztek, hogy megismerjék a jelenlegi folyamatokat és adatokhoz jussanak a szállított áruk és igénybe vett szolgáltatásokat illetően. A városi konszolidációs megoldások megvalósíthatósági és megtérülési vizsgálata során figyelembe vették a CO2 kibocsátást, politikai és gazdasági szempontokat is a főbb szereplők (szállítók, szolgáltatók és vállalkozások) bevonásával. A folyamat során a legfőbb ellenállásba a szállítók részéről ütköztek. A szállító cégek gazdasági akadályokat fogalmaztak meg, miszerint a vásárlók réséről ilyenre nincsen igény vagy nincs együttműködés a szállító cégek között. Egyéb akadályozó tényezők között merült fel a gazdasági, mennyiségi, szabályozási tényezők, a rendszer nyitottságára, zártságára vonatkozó tulajdonságok, rendelkezésre álló hely, rendelési szokások, valamint az a meglátás, hogy kisebb járműből többre van szükség.

A vizsgálatuk során a fenti képen ábrázolt három lehetséges konszolidációs típust vettek figyelembe (A: városon kívüli, B: városon belüli központi, C: városon belüli több kis központ).

A kiutazásra 2019. június 10-én került sor. A rendezvényen a BKK-t Lénárt Máté képviselte. A BKK korábban felvételt nyert a hidrogéncellás járművek elterjesztésével foglalkozó „JIVE” (Joint Initiative for hydrogen Vehicles across Europe, közös kezdeményezés a hidrogén hajtású járművek elterjesztésére Európában) nevű projekt User Groupjába, amelyben 15 olyan európai közlekedésszervező és operátor vesz részt, akik érdeklődnek a hidrogén meghajtás iránt. A projekt során évente 2 találkozó (összesen 10 a projekt végéig) tervezett. A mostani, harmadik találkozó 2019. június 11-én került megtartásra Stockholmban, csatlakozva a UITP Global Public Transport Summit konferenciájához. A rendezvényen a kibocsátásmentes autóbuszok jelenlegi helyzete, trendjei, hatásai kerültek bemutatásra és megvitatásra.

A találkozás a UITP Global Public Transport Summit konferencián, a Solaris kiállítóhelyénél volt. A munkacsoport ülése egy bemutatkozó körrel kezdődött. A résztvevők spanyol, dán, olasz, portugál, lengyel és német közlekedésszervezőktől/közlekedési vállalatoktól, illetve különféle tanácsadó cégektől érkeztek. Itt megtekintettük a Solaris zéró emissziós új Solaris Urbino 12 Hydrogen modelljét, amely hidrogénhajtással üzemel, valamint a Solaris Urbino 12 Electric modellt, amely tisztán elektromos hajtással közlekedik.

Solaris Urbino 12 Hydrogen (hidrogén meghajtású busz)

A hidrogén hajtású modellben egy 60 kW-os üzemanyagcellával van felszerelve, amely 350 km-es hatótávot tesz lehetővé egyetlen töltéssel. Az 5 db hidrogén tartály a busz tetején található, összesen 36,8 kg hidrogén tárolása lehetséges bennük. A jármű fűtésére az üzemanyagcellában termelődő hőt használják egy széndioxidos hőszivattyú segítségével. A lengyelországi gyár közelében (Lengyelországban) jelenleg nem található hidrogén üzemanyag kút, így a teszteléshez a járműveket Németországba kell átszállítaniuk. A közeljövőben tervezik a gyár területére egy hidrogén töltőpont kialakítását.

A délután folyamán előadásokban mutatták be a JIVE és ASSURED projektek aktualitásait és workshopon beszéltünk a „tiszta” busz technológiákról és alternatív meghajtásokkal kapcsolatos infrastruktúráról. A JIVE projekt célja, hogy elterjessze a hidrogén üzemanyagcellás autóbuszokat Európában. A projekt keretében és részbeni finanszírozásával 5 terület (Benelux államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Skandinávia) 9 városában 139 busz beszerzését és tesztelését tervezik.  Cél, hogy 2030-ig 15 ezer üzemanyagcellás busz működjön Európában.

Az ASSURED projekt célja az elektromobilitás és elektromos meghajtás serkentése a városi kereskedelmi járművek terén és azok integrációja a gyorstöltő infrastruktúra hálózatba. A projekt keretén belül interoperabilis és skálázható nagy teljesítményű (akár 600 kW-os) töltési megoldások kifejlesztése, innovatív töltésmenedzsment stratégiák kidolgozása, hatékony vezeték nélküli töltési megoldások kialakítása és szabványosított interoperabilitási teszt eljárás kidolgozása a cél. A projektben értékelésre és fejlesztésre kerülnek a hálózat költség, energiahatékonyság és hatás tényezői, valamint 8 demonstrációs esettanulmány kerül kialakításra 2020-ban (3 területen: e-buszok, e-teherautók, e-furgonok).

A továbbiakban a projekt, illetve az egyes résztvevő városok hidrogéncellás buszainak beszerzésével, üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat osztották meg. A hidrogéncellás buszok esetében a legfontosabb a biztonság kérdése (robbanásveszély), majd a technológia drágasága, a szabályozások és a technológia kiforratlansága, a töltőállomások hiánya, a gyártók közötti gyenge piaci verseny, sok szereplő érintettsége következtek. A buszok általában egy 350 bar nyomással ellátott hidrogéntartállyal rendelkeznek, amelyet egy 400 báros tartályból töltenek. Van, ahol a hidrogént helyben állítják elő, zöld áram felhasználásával (Aberdeen, Bolzano), van, ahol vásárolják (London, Rotterdamból hozatják).

Erwin Stoker (program manager, Ovbureau, Public Transport Authority Groningen and Drenthe) előadásában a zéró emissziós buszflottával kapcsolatos munkájukat mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a hatékony elektromos buszflotta üzemeltetéséhez és a megfelelő energiahatékonyság eléréséhez a városban szabad buszsávoknak kell lennie, a buszoknak nem szabad üresen futniuk, de a legfontosabb a járművezetői. A buszok hatótávolsága és akkumulátor töltöttségi szintje nagyban függ a vezetési stílustól. A következő lépés az elektromos buszflotta bővítése. A következő döntési pont a megfelelő arány megtalálása az akkumulátorok és az utasok szállítása között. Rövid távú utakhoz az akkumulátoros energiaforrást, hosszabb utakhoz a hidrogén hajtást javasolta. Az eddigi tapasztalataik szerint az elektromos buszok (Q-link electric) rendelkezésre állása magasabb, mint a dízel buszoké (99%), a hatótávolság nagyban függ az időjárási viszonyoktól, de jobb, mint várták, a sofőrök elégedettsége magas. A hidrogén hajtású, regionális területen üzemelő buszokkal (Van Hool A330 FCB) kapcsolatban megjegyezte, hogy a tervezett rendelkezésre állási cél 80% az első éves tesztüzem alatt, valamint céljuk sokféle környezetben tesztelni a buszokat. 2018-ban 65 ezer kilométert futott a hidrogén meghajtású busz. Következő lépésként hidrogén meghajtású taxikat és egyéb közszolgálati járműveket (kukás autó, úttisztító járművek) szereznek majd be.

A SUMPs-UP projekt keretében szervezett tanulmányúton a Balázs Mór Bizottság tagjai közül öten vettek részt a BKK-s kollégákon kívül. A tanulmányúton megismerhettük a bécsi SUMP tervezési folyamatot, a tervezés jelenlegi állapotát a bécsi fővárosi hivatal munkatársától. A Wiener Linien munkatársai megismertették a résztvevőkkel a bécsi közösségi közlekedési rendszert, jó példákat valamint a mobilitási pontot, amely a Budapesten kialakított hasonló rendszerhez nyújtott segítséget. A délután folyamán megismerhettük az egyik helyi robogó megosztó rendszer üzemeltetőjétől a használati és üzemeltetési tapasztalatokat, szabályozási környezetet és aktuális kihívásaikat is.

A kiutazásra 2019. május 27-én reggel került sor. A tanulmányúton a BKK-t Hajnal Tünde, Tóth Patrik és Lénárt Máté képviselte. A Balázs Mór Bizottsági tagok közül öten vettek még részt a tanulmányúton. Külsős résztvevők (Balázs Mór Bizottság tagok): Pányi Zsuzsanna (Pest megye), Farkas Dóra Eszter (ITM), Dorner Lajos (BFFH), Wolf Péter (Pest megye), Spohn Márton (ITM).

 Az első találkozó a bécsi fővárosi hivatalnál (Stadt Wien) volt, ahol a Városfejlesztési és -tervezési osztályon fogadtak minket.

• Gregor Stratil-Sauer (Stadt Wien, Városfejlesztési és -tervezési osztály) előadásában bemutatta Bécs város mobilitási rendszerét, adottságait, fejlesztési módszereiket és az aktuális SUMP tervezési folyamataikat. Elmondta, hogy a város lakossága folyamatosan emelkedik, komoly kihívást adva a várostervezés számára. Kiemelte, hogy Bécs több éve már a legélhetőbb város címet őrzi. A járműtulajdonlás aránya 2001 óta folyamatosan csökken. A közösségi közlekedés vonzóbbá tétele érdekében 2013-ban levitték az éves bérlet árát (365 €-ra, azaz 1 € / nap a díj). Ennek hatására az éves bérletek eladási száma jelentősen megugrott. Előadásában hangsúlyozta, hogy a parkolás menedzsment a legfontosabb eszköz a várostervezők kezében. Városszerte rövid idejű pakolási korlátozást vezettek be (csak rövid ideig lehet parkolni), összhangban a parkolási díjak kialakításával. Általánosságban a város célja, hogy parkolóhely biztosítása helyett mobilitási igényeket szolgáljon ki.

A mobilitás fejlesztésére a stratégiai keretrendszerük tartalmazza a Smart City stratégiát, a Városi fejlesztési tervet (STEP2025), és különféle tematikus koncepciókat (Városi Mobilitási terv, zöld és nyílt terek, magas épületek és közterületek tematikus koncepciók). 2025-re a fenntartható közlekedési módok (közösségi közlekedés és aktív közlekedési módok) részarányát 80%-ra tervezik növelni.

Modal Split Bécs:

Az aktív közlekedési módok támogatása érdekében olyan városi tereket hoznak létre, amely kedvezőbbé teszi a gyaloglást és kerékpározást és könnyebben elérhetővé a közösségi közlekedést. A város által támogatott Parklet elnevezésű kezdeményezés lényege, hogy a járda kiterjesztésével (parkolóhely kárára kialakítva) a városlakók új felületet kapnak az utca használatára. A Parkletekben kiülős, parkos helyeket alakítottak ki, hogy a városi közterületeket visszaadják a városlakóknak. Kereskedelmi használatot nem engedélyeztek, egybefüggően maximum 10 méteres helyet alakítottak át. A város anyagilag is támogatja a Parkletek kialakítását egyenként 4000 eurós felső határig. A Parkletek kialakítása Budapesten is kipróbálható, elsősorban olyan belvárosi utcákban, ahol a gyalogos forgalom jelentősen meghaladja a gépjárműforgalmat. A város másik intézkedése, hogy közterületeket ideiglenesen megnyitottak az aktív mobilitás számára, játszó felületként, hogy megmutassák a gyermekek és felnőttek számára, hogy a városi terek értékesek és visszahódításuk a cél.

A gyaloglást az alábbi intézkedésekkel tették vonzóbbá az elmúlt években:

• 20%-kal növelték a gyalogos zónák területét 2003 óta (337.000 nm-re)
• A lakóövezetekben 30-as zónákat alakítottak ki
• A főbb gyalogos utcákat áttervezték (pl Mariahilfer Str.)
• Az új tervezési projekteknél arra is figyelnek, hogy a közösségi közlekedési megállókhoz a rágyaloglási távolság 300 méter lehet legfeljebb.

 A kerékpározást az alábbi intézkedésekkel tették vonzóbbá az elmúlt években:

• 2003 óta központosított költségvetés áll rendelkezésre a kerékpáros főhálózat fejlesztésére,
• A kerékpározható útvonalak hosszát 60%-kal növelték 200 óta,
• Kerékpártárolók számát folyamatosan növelik,
• Kerékpármegosztó rendszert alakítottak ki,
• Egyirányú utak megnyitása kétirányú kerékpározás számára folyamatosan növekszik (jelenleg 273 km),
• A 2013-as KRESZ módosítással lehetővé tették a „kerékpáros utak” kialakítását, ahol a kerékpárral közlekedőknek elsőbbségük van és megengedett az egymás melletti haladás is,
• 2000 óta megduplázták a kerékpártámaszok számát.

Mindezen intézkedések mellett a megosztáson alapuló mobilitási módokat is támogatják (kerékpármegosztó, carsharing, megosztott mikromobilitási szolgáltatások stb.). Ennek jó példái a kialakított Mobilitási Pont is. Az előadás végén a fenntartható városi mobilitástervezés folyamatáról és jó gyakorlatairól folytattunk beszélgetést a résztvevőkkel közösen. Bemutattuk a Budapesti Mobilitási Tervet, a tervezés aktuális fázisát, a megvalósított intézményi együttműködés és társadalmi konzultáció folyamatát és eredményeit is.

A délután folyamán a Wiener Linien irodájában fogadtak minket, ahol a legnagyobb osztrák közösségi közlekedési társaság kollégái bemutatták a bécsi közösségi közlekedési rendszert és ellátogattunk a Simmering városrészben található mobilitási ponthoz is.

• Eva Keuschnig (Wiener Linien, Ressourcen Management) előadásában bemutatta a bécsi közösségi közlekedési rendszert és a folyamatban lévő villamos és metrófelújítási projektjeiket, és ismertette a Wiener Linien tevékenységeit.

A Wiener Linien, mint integrált mobilitási szolgáltató stratégiai fókuszterületei:

• Kooperáció a közösségi közlekedést kiegészítő mobilitási szolgáltatókkal (carsharing, kerékpármegosztó, roller megosztó, mobilitási appok stb.),
• Multimodális mobilitási szolgáltatások integrálása a cég digitális termékeibe
• Multimodális mobilitási projektek tervezése és megvalósítása a magán mobilitásiszolgáltatásokkal közösen,
• Kiterjedt mobilitási partnerhálózat kialakítása,
• Információs megosztóközpont, ami az érdeklődő magán mobilitási szolgáltatóknak biztosít egy első kapcsolatfelvételi lehetőséget,
• Új mobilitási szolgáltatások integrálása a meglévő mobilitási (közösségi közlekedési) rendszerbe, hogy ezzel is erősítsék a közösségi közlekedési rendszer piaci helyzetét.

A partnermenedzsmentre kiemelt hangsúlyt fektetnek, ezzel a céljaik

• Mobilitási szolgáltatási partnerségek kialakítása és ápolása,
• Kölcsönös és rendszeres információcsere az új projektekről,
• a Wiener Linien pozíciójának erősítése az integrált mobilitási szolgáltató szerepében,
• Új bevételszerzési források kiaknázása,
• Információcsere és kommunikáció Bécs városával és más városokkal,
• Előnyök biztosítása a Wiener Linien ügyfelei számára.

A városban a mikromobilitási szolgáltatás nyújtása minden szereplő számára nyitva áll, azonban a város által kidolgozott, egységes szabályok vonatkoznak mindenkire. A város szolgáltatónként 1500-ban maximalizálta az eszközök számát. Jelenleg 8 elektromos rollerszolgáltató van a városban.

A Wiener Linien mobilitási témájú konzultációs tevékenysége is kiemelt fontosságú. A mobilitási szokások átalakulóban vannak (urbanizáció és forgalomnagyság növekedése, megosztáson alapuló módok elterjedése, csökkenő autótulajdonlási arány Bécsben, a digitalizáció elterjedése növekszik, az elérhető új mobilitási szolgáltatások számának folyamatos növekedése). A közösségi közlekedés a városi mobilitás alapvető váza.

Bécsi Mobilitási Pont

• A bécsi Mobilitási Pontról Mathias Scheid (Wiener Linien) tartott bemutatót. A bécsi Mobilitási Pont a Smarter Together (H2020) projekt keretében valósult meg a Simmering állomásnál, metró, villamos és buszkapcsolat közvetlen közelében, parkolóhelyek és egy kukatároló felszámolásával került kialakításra. A finanszírozása a Vienna public works és a Smarter Together EU projekt által történt, a tervezés közösségi tervezéssel történt meg. Az előnyei a lakosok és a kerület számára, hogy javítja a könnyű hozzáférést a fenntartható mobilitási szolgáltatásokhoz, javítja a közösségi terek vonzóságát, és hozzáadott értékkel szolgál a városlakók és helyi vállalkozások számára. Egy „mobilitási pont” a bécsi városi mobilitási terv szerint: „A Mobilitási Pont egyszerű és gyors hozzáférést biztosít az alacsony károsanyag kibocsátású mobilitási megoldásokhoz, a nap 24 órájában.” A Mobilitási Pont integrálásra került a bécsi mobilitási applikációba is (WienMobil), hogy javítsa a láthatóságot. A későbbiekben további mobilitási pontok létrehozását tervezik a város különböző pontjain. Az egyes új mobilitási pontokon elérhető szolgáltatások és eszközök az adott helytől függően kerül kialakításra (külvárosi ponton más szolgáltatás szükséges, mint a belvárosban).

A Mobilitási Ponttól elvárt funkciók és kritériumok:

• teljes mobilitási szolgáltatást várnak el, ahol nincs szükség autó tulajdonlásra,
• „ökomobilitás” támogatása,
• parkolóhely igény csökkenés,
• megosztáson alapuló mobilitási szolgáltatások árának csökkenése,
• felhasználó barát és rugalmas kialakítás, könnyű hozzáférés, vonzó környezet,
• jó láthatóság (jelenleg nincs kitáblázva, de a további mobilitási pontok esetében ez változni fog),
• közösségi közlekedési megálló a közelben,
• meglévő mobilitási szolgáltatások támogatása és egységbe tömörítése,
• elektromos töltőhálózat fejlődése.

A Mobilitási Ponton az alábbi szolgáltatások elérhetőek el: elektromos kerékpármegosztó rendszer, e-carsharing, elektromos töltőpont, kerékpárpumpa, információs oszlop és érintő kijelzős térkép, (kerékpár) tároló szekrények, városi kiegészítők (WiFi, pad stb.), elektromos roller, teherkerékpár.

A Mobilitási Pont sematikus ábrája:

Képek a bécsi Mobilitási Pontról:

A délután folyamán egy elektromos robogó megosztó szolgáltatóval (mo2drive) találkoztunk, hogy szolgáltatói oldalról is megismerhessük a tapasztalatokat, kérdéseket.

• Bárány Balázs (mo2drive) a mobilitási ponton találkozott velünk, ahol először egy megosztott robogót mutatott be nekünk. Ezt követően bemutatta a szolgáltatást. A free-floating rendszerű robogó megosztó szolgáltatás 40 négyzetkilométeren üzemel Bécs belvárosában, 190 elektromos robogóval. Eddig 12000 felhasználójuk volt már, akik összesen 400.000 km-t tettek már meg. Az 5 éve elindított szolgáltatás főleg az első két évben volt üzletileg sikeres, mivel akkor nem volt vetélytársa. A további robogó megosztók és 8 rollerszolgáltató megjelenése nagyon megosztotta a piacot, ezt azonban a szabályozási környezet megengedi.. A rendszer a budapesti szolgáltatóknál (blinkee, car sharing szolgáltatók) alacsonyabb áron, 21 euro cent/perc áron működik. A felhasználók egy része saját autó helyett használja a rendszert. A mo2drive rendszer egyik újítása, hogy üzleti ügyfeleknek (pl.: hoteleknek) is biztosítanak járműveket, hogy a vendégek könnyebben elérhessék a szolgáltatást.. Ezt követően a járműmegosztó rendszerekről folytattunk beszélgetést a résztvevőkkel, kitérve a szolgáltatói oldal problémáira és igényeire. Bemutattuk a budapesti járműmegosztó rendszereket is (blinkee, Lime, MOL Bubi, és carsharing szolgáltatások).

A hazaútra 2019. május 27-én este került sor.