A kiutazásra 2018. április 23-án reggel került sor. A rendezvényen a BKK-t Lénárt Máté képviselte. A NOVELOG, CityLAB, SUCCESS és U-TURN  citylogisztikai témákkal foglalkozó projektek által közösen szervezett CIVITAS Urban Freight Conference (városi áruszállítási konferencia) Brüsszelben került megrendezésre 201 április 23-24. között. A rendezvény első napján Tom Zunder (University of Newcastle) köszöntőjét követően az alábbi előadások hangzottak el.

Az első szekcióban a rendezvényt közösen szervező, városi áruszállítással foglalkozó projekteket mutatták be a projektvezetők.

• Jardar Andersen, TOI, CITYLAB projekt koordinátor – A CityLab projekt 2030-ra a károsanyag-kibocsátás mentes városi áruszállítás elérését tűzte ki célul, amelyhez a szükséges tudás és megoldások kidolgozását végezte el. Ez stratégiák, intézkedéscsomagok és eszközök létrehozásában mutatkozott meg. A projekt living-lab tevékenysége serkenti az ipar és a helyi hatóságok folyamatos együttműködését, amely megoldást jelenthet a citylogisztikai problémákra.

• Georgia Aifadopoulou, CERTH/HIT, NOVELOG projekt koordinátor – A NOVELOG projekt a városi áruszállítás teljesebb körű megértéséhez járult hozzá, hogy elősegítse a városok munkáját hatékony és fenntartható szabályozás és intézkedések kialakításában, és segítse a stakeholderek együttműködését.

• Francesco Ferrero, LIST, SUCCESS projekt koordinátor – A SUCCESS projekt elsősorban az építőiparhoz kapcsolódó áruszállítási problémák megoldását, új lehetőségek feltérképezését és eszközök kidolgozását célozta meg, különös figyelmet fordítva az építéseket kiszolgáló konszolidációs központokra, hogy javítsa az építések logisztikáját, csökkentse a negatív hatásokat.

• Eleni Zampou, INTRASOFT international, U-TURN projekt koordinátor – A U-TURN projekt a városi ételszállítással kapcsolatos új modellek felderítését tűzte ki célul, és hogy kifejleszt és javaslatot tesz új innovatív üzleti modellek kidolgozására, a hatékonyság javításához, mind környezeti, mind gazdasági téren. A projekt eredményei azt mutatják, hogy jelentős lehetőségek vannak az együttműködésre az élelmiszeri ellátás terén a költségek csökkentése érdekében.

A következő szekcióban a városi áruszállítás európai és nemzetközi szabályozásával kapcsolatosan hangzottak el előadások a négy projekt eredményeire támaszkodva.

• Mans Lindberg (Európai Bizottság) előadásában egy integrált szemléletű városi áruszállítás témájú tanulmányt mutatott be. A tanulmány célja, hogy segítse a stakeholdereket a városi áruszállítás megismerésében és a fenntartható intézkedések meghatározásában. A vizsgálat eredményeként egy Útmutató dokumentáció és technikai riport született, amelyben a legjobb megoldások, ajánlások találhatóak hat különféle szemszögből vizsgálva. A megoldások és megfogalmazott javaslatok között kiemelte az alábbiakat:
  • logisztikai profil létrehozásával be lehet azonosítani a városi logisztikai kihívásokat,
  • a teherforgalmi szabályozási megoldások megvalósításához SUMP vagy SULP (fenntartható városi logisztikai terv) használata,
  • a fórumok értékes ajánlásokat szolgáltathatnak, megoldási lehetőségeket nyújthatnak,
  • városi járműbehajtási korlátozások bevezetésével a teherforgalom szabályozása a lakott területeken.

A legjobb szabályozási megoldás kiválasztásának lépései:

• Városi áruszállítási problémák meghatározása,
• Citylogisztikai profil karakterisztikáinak meghatározása,
• Releváns megoldások kiválasztása,
• Teljesítménymutatók, adatgyűjtési és mérési módszerek meghatározása,
• Szabályozási megoldások bevezetése és értékelése.

• Bill Eisele (Texas A&M Transportation Institute) előadásában az amerikai városi áruszállítási kihívásokat mutatta be, valamint az európai és amerikai együttműködési lehetőségekről beszélt. A legfőbb kihívások, hogy nincs megfelelő multimodális áruellátási láncot jellemző teljesítménymutató és mérő rendszer, hiányos az adatbázis a városi áruszállítási szabályozásról és tervezésről, a megjelenő önvezető és kooperatív szállítóeszközök kezelése, az e-kereskedelem hatásai a városi területeken és a megbízható, redundáns multimodális teherforgalmi rendszerek elérése. Az amerikai és európai együttműködésre számos lehetőség kínálkozik: információ és munkaerő csere program, közös oktatási és képzési programok, pályázatokon való együttműködés, valamint témakörökre bontott partnerség és együttműködés kutatóintézetek között.
• Christopher Eaves (Urban Freight Department of Transport, Seattle) előadásában a Seattle városában folyó citylogisztikai kutatási projektet mutatta be (The final 50 feet of the supply chain – az áruellátási lánc utolsó 15 métere). A projekttel céljuk az első kiszállítás sikerességének növelése, a szállítás várakozási idejének csökkentése és a megoldásokra, nem a büntetésre való hangsúlyok kialakítása. A felmérés során a városi rakodási gyakorlatot mérték fel (az épületek 87%-a közterület igénybevételével rakodik), majd részletes épületekre bontott kérdőívezést végeztek (áru mozgások típusok, napok és felhasználás szerint), belvárosi utcaadatbázist építenek fel és értékelik az egyes épületeket elérhetőségük és kiszolgálásuk szerint.

Épületek kiszolgálási szintje (piros a nehezen elérhető áruszállítási szempontból)

A felmérés eredményeként javítják a problémás területek áruellátását, és csökkentik a tiltásoktól függőséget, kiválasztják a legjobb megoldásokat és támogatják az önellátó épületek kialakítását (például területhasználati feltételek).

• A következőkben panelbeszélgetés hangzott el a magán és közszféra együttműködési modellekkel kapcsolatban. A beszélgetést Ian Wainwright (FutureCity Logistics) előadása vezette fel. Előadásában a városi áruszállítás tervezésről, annak gyakorlati megoldásairól és a hosszú távú szabályozás kialakításáról beszélt. A javaslatuk szerint a megfelelő összhangot kell megtalálni a szabályozás és ellenőrzés között (jelenlegi szabályozás és konfliktusok elemzése, helyi specifikusságok vizsgálata), az ösztönzők terén (szabályozás – közlekedési és területhasználati, beszerzés, tervezés és gazdasági) és az érintettek bevonása terén is (elköteleződés, jó gyakorlatok hirdetése, oktatás, pilotok indítása). Mindehhez ki kell alakítani egy áruszállítási víziót, amely magában foglalja a területhasználatot és közlekedésstratégiát is, világos célokkal, össze kell hangolni az intézkedéseket, együtt kell működni az érintettekkel, fejleszteni kell az adatgyűjtés és modellezés megoldásait és kísérletezésre és rugalmasságra van szükség.
• A délután folyamán külön szekciókban hangzottak el interaktív panelbeszélgetések. Az elsőben városi áruszállításra vonatkozó ismeretre fókuszálva a négy rendező projekt képviselői vettek részt. Míg a második részben az innovatív üzleti modelleken volt a hangsúly. A projektek képviselői bemutatták az adott projektek kapcsolódó tevékenységeit és eredményeit.
  A konferencia végén közös ajánlást fogalmaztak meg a projektek képviselői. Hat fő problémás területre fókuszálnak:
  • E-kereskedelem,
  • Szétszabdalt áruellátási lánc,
  • Hiányos adatok,
  • Együttműködés hiánya,
  • A városi áruszállítás nincs a városi tervezés folyamatába integrálva,
  • egyenlőtlen ki- és beáramló áruforgalom.
• A négy projekt által közösen megfogalmazott ajánlások:
  • A városi áruszállítást a SUMP-ba kell integrálni (Fenntartható városi logisztikai terv készítése),
  • Adatgyűjtési és feldolgozási módszerek fejlesztése a logisztikai folyamatok és viselkedés megértéséhez,
  • Érdemi együttműködések kialakítása szükséges (az érintettek bevonása, optimalizálás a teljes átszervezés nélkül, speciális területekre is fókuszálva pl e-kereskedelem),
  • Szabályozási keretrendszer kialakítása a logisztikai területekhez (a közszférának a standardokat kell meghatároznia a nagyobb biztonság és interoperabilitás és átjárhatóság érdekében),
  • A kritikus prioritásokra kell fókuszálni, a kialakított terv szerint (a „logisztikai kritikus tömeg” eléréséért, ITS megoldások fejlődésének elősegítése érdekében),
  • Smart city megoldások alkalmazása (ITS megoldások az ellenőrzés, teljesítményértékelés és menedzselés segítéséhez, adatok megosztása, megosztott logisztikai funkciók promotálása, több-szállítós konszolidálás és kapacitás megosztás támogatása).

A Városi áruszállítás munkacsoport ülésen, 2018. április 25-én a jelenlévők bemutatták a városukban kialakított teherforgalmi szabályozási rendszereket és citylogisztikai jó gyakorlatokat a seattle-i vendég, Christopher Eaves (Urban Freight Department of Transport, Seattle) tájékoztatása érdekében. A munkacsoport ülés folyamán jobban megismerhettük a citylogisztikai folyamat utolsó szakaszára fókuszáló Seattle-ben végzett vizsgálat menetét és eredményeit. A beszélgetés során én is bemutattam a Budapesti Teherforgalmi Stratégiát, a Balázs Mór-tervben foglalt áruszállítási intézkedéseket, és a jó megoldások között kiemeltem a MOL Bubi közbringák elosztásakor alkalmazott teherkerékpárokat és a belvárosi teherkerékpáros csomagkiszállítást is.

A hazaútra 2018. április 25-én este került sor.